Létezik olyan erő, amely nem az izmos test fizikai erőtől duzzadó megnyilvánulása, hanem lelkünk finomabban rezgő valóságának igazság és szeretet ereje.
A fizikai erő az izmokban, a mentális erő a fejben, a szeretet ereje pedig a szívben lakik.
Fizikai erőnket sportolással, egészséges étkezéssel, megfelelő pihenéssel fejleszthetjük. Mentális erőnket a figyelmünk fókuszának megtartásával, tanulással és tudatosságunk fejlesztésével növelhetjük. A szeretet erő, a szíven keresztül áramló energia pedig akkor lesz bennünk egyre erősebb, ha fejlődik az érzelmi intelligenciánk.
A nagy érzelmek, fájdalmak, szomorúságok, vagy mikor nagy szeretetet érzünk, azok erős energiák. Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk tartani a testünkben és irányítani tudjuk, ahhoz bizony erőre és tudatosságra is szükségünk van. Minél többször sikerül az érzéseinkhez és érzelmeinkhez köthető elakadásainkat elfogadni és sikeresen felülírni, annál nagyobb lesz a szívűnk ereje.
Ahogy nyílik a szív, jól működő energiaközpontként egyre erősebb energiát lesz képes átáramoltatni önmagán és megtartani a testben, vagy tovább engedni, hogy a környezetünkben hasznosuljon.
Ezen a ponton felmerülhet benned a kérdés, miért is van erre nekem szükségem? Okos és értelmes vagyok, az iskolákban szerzett tudásommal jól boldogulok a világunkban. Az érzelmek megengedése és megélése kontrollálhatatlan és irányíthatatlan dolog, ami csak galibát okozna az életemben.
Igen, ez az érzés jogos. Való igaz, hogy minden alacsony szinten működtetett dolog eleinte nehezen megy. Tudatos belső munkával azonban minden fejleszthető és magas szinten működtetett tudássá változtatható önmagunkban.
Ahogy fejlődik az érzelmi intelligencia, úgy növekszik a szív ereje és a tudatosság. Így egyre nagyobb szögben kezdjük el érzékelni és élni a valóságot.
Az erő és az igazság érzékelése önmagunkban és más emberekben lehetővé teszi, hogy hatékonyabban működjünk együtt a környezetünkkel. Egy jó vezető például, egy bizonyos szint után, fejlődésképtelenné válik, ha hiányoznak belőle ezek a képességek, mert nem tudja az általa működtetett rendszert megkedveltetni a vezetése alatt dolgozókkal. Ha nem tudja megfelelően érzékelni a rendszerben dolgozók erőforrásait és figyelmen kívül hagyja azok hiányait és szükségleteit, akkor olyan környezet jön létre, ahol meghal a kreativitás. Az emberek elszigetelődnek és túlélő üzemmódra kapcsolnak egész munkaidő alatt. Gyakori jelenség, hogy kiégnek és idővel munkahelyet váltanak.
A jó vezető tud fejben is lenni, hogy megtervezze, átlássa a folyamatokat, végig kísérje a kivitelezést, és ha kell, tudjon nehéz döntéseket hozni. Evvel együtt képes kereteket tartani, mer empatikus lenni, együtt tud érezni a közösséggel. Érzékel minden közreműködőt és nyitott tud lenni a kitágult tudatállapotok igazságaira is. Tisztában van saját képességeivel, bízik önmagában, ugyanakkor van bátorsága és hite, hogy bizonyos helyzetekben az intuíciójára hallgasson. Át tud járni a különböző tudatállapotok között Az ilyen vezető nem csak okos, hanem „vele van az erő” is. Mivel birtokolja a szív erejét bármikor képes a gondolatait leállítani és környezetére empatikussá válni, ha a szükség úgy kívánja. Ilyenkor intuitív módon érzékel, kapcsolódik, ebből a térből hoz döntéseket , innen teremt.
Mindig ünnepi pillanatként élem meg, mikor egy racionálisan gondolkozó ember megnyílik nekem, kapcsolódik és ráhangolódik a szív működésére. Ilyenkor elmondja az intuitív megéléseit és átengedi magát a felismerésnek, hogy ez is egy igazság, és így is lehet működni. 🙂
(Köszönöm Dobos Csillának a szöveg végső formába öntését.)