Kezdő „szőnyegesek” időnként megfordulnak az üzletünkben és megkérdezik „honnan ismerem fel a „jó szőnyeget” , (Ez annyit jelent, honnan ismerem fel, hogy melyik az a régi szőnyeg, amit ha megvásárolok, a későbbiekben jó áron értékesíthetek? ) – És várja a két mondatba tömörített tuti választ.
Ha jó „szőnyeges” akarsz lenni, meg kell tanulnod érzékelni a régi kézzel csomózott szőnyegeket.
Mindegyik szőnyeg más, nincs két egyforma darab. Hogyan lehetne könyvből megtanulni, hogy milyen a jó kézzel csomózott antik szőnyeg ? Tanulhatok a gyapjú minőségéről,a festéséről, a különböző kultúrákban élő emberek hiedelemvilágáról, melyet saját szimbólumaikon keresztül szőnek bele szőnyegeik mintavilágába. 20, 30 évig, egy életen keresztül tanulhatok, olvashatok a perzsa szőnyegekről, akkor sem leszek jó „szőnyeges”, gyakran mellé fogok nyúlni a vásárlásoknál. Mert a sok megtanult, integrált információn túl, szükségem lesz az érzékelés képességére.
Ha nincs érzéked a szőnyegezéshez, megpróbálhatod kifejleszteni magadban, vagy olyan emberek közelében sokat tartózkodni, akik rendelkeznek ezzel a képességgel. Könyvből az érzékelés,mint működő képesség sajnos nem megtanulható.
Régen a kézzel csomózott szőnyegekbe a készítőik beleszőtték az életüket, a fájdalmaikat, örömeiket, nehézségeiket. Az a kézzel szövött perzsa a jó szőnyeg, melyen keresztül érzékeled a szövő harmonikusan áramló energiáit.
Így van ez az emberekkel is. Megtanulhatom könyvekből, vagy egyetemen Freud, vagy Jung írásba foglalt saját megfigyeléseit, és tapasztalatait az emberi lélek működéséről, de ha nincs érzékem a terápiához, a coachinghoz, vagy egyéb segítő tevékenységek végzéséhez, akkor úgy érzem majd, hogy fárasztanak az emberek, elviszik az energiámat, leszívnak, és vontatottá, nehézkessé válik a közös munka. Mert csak „fejből”, a megtanultak alapján a jelekre figyelve próbálom kísérni kliensemet, azon az úton, hogy az önmagában rejlő igazságot felismerje.
A különböző integrált tudásokon túl, a csend, a fókuszált figyelem, a meditatív állapot, az érzékelés képessége nagyon sokat segíthet a hatékony közös munkavégzésben.
Ilyenkor nem a részletekre figyelek, hanem teljesen kiüresedek, és egy semleges térben engedem a velem szemben ülő ember igazságát megnyilvánulni.
Mert ahogy egy szőnyegbe bele van szőve a szövő életének igazsága, úgy a velem szemben ülő ember is beleszövi élete igazságait a mondanivalójába, a testtartásába, a gesztusaiba, a mimikájába. Az egész lényéből árad az információ, s ebben a semleges térben, tisztán megnyilvánul…
Ilyenkor nem csak a személyiségével beszélgetek, hanem egész lényéhez, lelkéhez, és szelleméhez is kapcsolódok.
Gyakran meglepődök, hogy az emberek mennyire kevés önismerettel rendelkeznek, erőforrásikat kihasználatlanul hagyják, s hiányosságaikat nem gyógyítják.
Amikor valaki nem használja az életében az erőforrásait, az olyan mintha egy teli hűtőszekrény mellett éhen halna, csak mert nem veszi ki onnan az alapanyagokat és készít belőle valami finomat. „Nem tudok főzni”,-mondja. Remek alapanyagaid vannak, főzni pedig meg lehet tanulni…