Hajnali séta az erdőben barátnőkkel.

Mai írásunkat egy kora reggeli erdei séta inspirálta. Barátnőimmel időnként sikerül úgy összeegyeztetni a teendőinket, hogy kirándulunk egy jót hármasban. Azaz négyesben, mert mostanában már Brúnó a kutyám (hoppá, elszóltad magad drága Zsuzsa, eddig „a fiamék kutyája” volt!) is velünk tart.

A friss, hűvös erdei levegő, a sudár fák, a buja aljnövényzet és a zöld lombokon átszűrődő napfény jó kedvre derít bennünket. Hamar feledésbe merül a korán kelés kihívása. A természetre és egymásra hangolódva vidáman vágunk neki a túrának. Az egymás közötti kommunikációnk erőfeszítés nélkül lesz gyorsan mély és fókuszált.

Mindig van mindhármunk tarsolyában olyan hétköznapi élethelyzet, mely az átlagnál jobban foglalkoztat minket, ami épp nagyobb figyelmet követel tőlünk. Valamelyikünk megkezdi a sort és elkezdi mesélni mi az, ami őt mostanában a legjobban foglalkoztatja, a másik kettő pedig csendben, figyelmesen hallgatja. Majd kérdésekkel, a hallottak saját nézőpontból való értelmezésével nekilátunk és a helyzetről eszünkbe jutó saját tapasztalatokkal, a lehetséges továbblépési irányok közös latolgatásával együtt dolgozunk a felmerülő témákkal.

A természet tisztasága és a fókuszált figyelem ereje gyorsan létrehoz közöttünk egy olyan közös, éber tudatállapotot, melyben a szokásosnál gyorsabban és hatékonyabban áramlik közöttünk az információ. Flowba kerülünk mindhárman és a problémáink erre az időre egymás után reflektorfénybe kerülnek, magasabb nézőpontból kerülnek megvilágításra.

Ez a tiszta fókuszált figyelem, három különböző nézőpontból világítja meg ugyanazt a problémát. Hát persze, hogy hatalmas intuitív felismerések és AHA élmények születnek. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a látszólag különböző problémák sokszor összefüggenek és a megértést mélyebbé, befogadhatóbbá teszik. Mint a jól megválasztott fűszerek, melyek felerősítik egymás hatását és egyben harmóniát is teremtenek.

Nagyon szeretjük ezeket a kirándulásokat és beszélgetéseket, mert tisztaság, őszinteség, türelem, mélység, szeretet és a különböző nézőpontok elfogadása van ilyenkor jelen.

A különböző nézőpontok, amelyek ilyenkor felmerülnek akár jelenthetnének ellentéteket is, ám ebben a feltétel nélküli szeretettel teli térben a különbözőség, az eltérő tapasztalatok és megszerzett tudások harmonikusan olvadnak össze. A sokféleség tágítja a lehetőségeket, elmossa a megszokott ösvényt és új utakat kínál fel mindenkinek.

Gyorsan és hatékonyan működünk így mi hármasban. Észre sem vesszük és egyik problémát vesszük sorra a másik után. Minden megosztott történet mélyén számos megfigyelésre váró összefüggés bomlik ki. Ráadásul nem csak a mesélő számára nyer értelmet az elfogadáson keresztül a mindennapi életben is alkalmazható megoldási javaslat, hanem minden résztvevő is gazdagabb és nyitottabb lesz. A kirándulás idejére szövetséget kötünk mi hárman, megnyílunk egymásnak és megosztjuk egymással tapasztalatainkat, tudásainkat és problémamegoldási készségeinket.

Mindenkinek nagy segítség lenne, ha időnként kapna ilyen lehetőséget. Az egymás iránti empátia és feltétel nélküli szeretet ugyanis csurig feltölti az energiaraktárakat. Az egymás iránti fókuszált figyelem és éber tudatállapot pedig lehetővé teszi a különböző nézőpontok könnyebb megértését, átérzését és elfogadását. A közösen megélt öröm is velünk marad. A hajnali séta hosszútávon nagyon hatékony egyéni problémamegoldáshoz vezet. 🙂

(Köszönöm Dobos Csillának és Klauz Móninak a szöveg végső formába öntését.)

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél