Őszinte beszélgetés
Az őszinte beszélgetés bár kellemetlen lehet, de gyógyító ereje van.
Őszintén beszélgetni valakivel, sokszor nehéz. Különösen akkor az, amikor mindkét fél kényelmetlenül érzi magát a beszélgetés közben, mert fájdalmas területeket érintenek, vagy olyan dologról kell beszélniük, amit mindkét fél kerülni szeretne és talán már régóta rejtegetik a saját szőnyegük alatt.
Ha őszintén beszélünk valakivel, akkor leeresztjük a pajzsunkat és megmutatjuk magunkat a másiknak. Egyben fel is kérjük őt, hogy tegyen hasonlóképpen. Ez ismeretlen és ijesztő lehet mindkét fél számára. Ilyen kapcsolódás során mintát mutatunk a másiknak, lám így is lehet, gyere, próbáld ki te is! Abból, ahogy mi és a másik fél reagál a beszélgetés során, mindkét fél sokat tanulhat.
Miért nehéz őszintén beszélni?
Leginkább azért, mert nem tanultuk még meg hogy kell csinálni és mert a felek eleinte sebezhetőnek érzik magukat és félnek. Aztán ott van még a félreértések egész sora, ami tisztázásra vár. Rosszul vagy egyáltalán nem kommunikált kérések, elvárások, tettek, amik megbántottak minket, érzések, melyek a mélyben lappangva rágják a feleket és nem múlnak maguktól. Őszinte kommunikáció során a félreértések, rossz érzések mind a felszínre kerülhetnek és megláthatjuk melyikünk, hol mulasztott el észrevenni valami fontosat, vagy értett félre alapvető információt, esetleg hallgatott el, vagy felejtett el közölni olyat, ami nélkül a másik nem is értheti jól a helyzetet.
Amíg nincs megfelelő jártasságunk az őszinte beszélgetésekben, addig nem is tudjuk milyen felszabadító, gyógyító ereje van. Amíg nem szokunk rá, addig legszívesebben elkerüljük az evvel járó konfliktust, kényelmetlenséget. Az őszinte beszélgetéshez ugyanis bátorság kell, eleinte komoly felkészülés és mindig nagy odafigyelés.
Gyakran van jelen a félelem is mind a két félnél. Félünk a másik reakciójától, mi van, ha megsértődik? Mi van, ha a beszélgetés végén a kapcsolat sérül és még rosszabb lesz a helyzet, mint előtte? Mi van, ha nem tudom jól elmagyarázni mi bánt, mit várok, mit kérek? Mi van, ha elveszítem a kontrollt és kirobbanok? Az ilyen szorongás, gyakran visszatartja a feleket attól, hogy kimondják azt, ami valójában nyoma a szívüket és a beszélgetés nem lesz egészen őszinte.
Miért fontos mégis megpróbálkozni vele?
Mert nagyot lehet vele nyerni. Egy elhallgatásokon, elfojtásokon, félreértéseken nyugvó kapcsolat sose lesz harmonikus és boldog
.
Csak akkor van esély arra, hogy megértsük egymást, ha megfelelő időben és módon kimondjuk azt, amit gondolunk és érzünk. Bármilyen nehéz is ez eleinte, a másik fél így lehetőséget kap, hogy megértse a helyzetet és új szemszögből rálátva, más megoldást válasszon, esetleg a lehetséges megoldások közül közösen válasszák ki a felek, a lehető legmegfelelőbb közös utat.
A kommunikáció minden kapcsolat alapja. Az őszinteség nemcsak arról szól, hogy mindent elmondunk, amit gondolunk és érzünk, hanem arról is, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy mit mond a másik. Figyelmesen kell hallgatnunk és nekünk is igyekezzünk kell megérteni a másik nézőpontját. Az ilyen beszélgetéshez empátiára és bátorságra is szükség van. Ha mind a két fél célja a közös igazság megtalálása, akkor szinte biztos, hogy sikerrel járunk.
Egy beszélgetés során sokszor olyan dolgok is felszínre kerülnek, amiket addig magunk elől is elrejtettünk. Lehet, hogy egy-egy megnyilvánulásunk, reakciónk nem megfelelő, vagy figyelmetlenek vagyunk és rátenyerelünk a másik gyenge és fájó pontjára. Ezeket az elkövetett hibákat meglátni kellemetlen bár, de a helyzet magában rejti a fejlődés lehetőségét. Mindkét fél sokat tanulhat magáról és a másikról, ha nyitott és elfogadó.
Megláthatjuk hogyan reagálunk a másik érzelmeire, hogy milyen érzelmek keletkeznek bennünk (félelem, harag, frusztráció, csodálkozás, értetlenség, stb.). Vajon ki tudom fejezni magam tisztán, világosan, van-e bennem tisztelet és megértés?
A gyógyulás folyamata
Bár az őszinte beszélgetés kezdetben fájdalmas és kellemetlen lehet, mélyen és tartósan gyógyíthat. Oldhatja a felhalmozódott feszültséget, félelemet, frusztrációt.
Egy kapcsolatban az őszinteség nem csak egy problémára megoldás, hanem hosszú távú befektetés. Ahogy gyakoroljuk az ilyen beszélgetéseket, egyre jobban megy az indulatmentes reagálás, a minősítések, hibáztatások elkerülése és megjön a bátorság is ahhoz, hogy bármilyen problémával szembe merjünk nézni.
Vigyázat, a brutális őszinteség nem gyógyít! Mindig szeretettel, tiszteletteljesen és figyelmesen kell kommunikálni. Rugalmasan kell alkalmazkodni ahhoz, amennyit a másik fél éppen kibír. Fontos a megfelelő időpont és helyszín kiválasztása is.
A fókusz az „én-üzeneteken” legyen („úgy érzem, hogy…”, „azt szeretném, hogy …”, „nekem fáj, amikor …”), mert ez segít elkerülni, hogy a másik fél védekezni vagy támadni akarjon.
Amíg hozzá nem szokunk, addig az őszinte beszélgetés nehéz és kellemetlen . Mikor már gyakorlatra teszünk szert benne, akkor meg érthetetlen lesz, hogy miért vannak mások, akik nem így kommunikálnak. Hisz ha szeretettel, nyitottsággal és a megoldás keresésének őszinte vágyával közelítünk a másik félhez, akkor mélyebb és őszintébb kapcsolatokat építhetünk ki. Az őszinteség lehetőséget ad arra, hogy fejlődjünk, hogy jobban megértsük magunkat és a másikat is, és hogy gyógyuljanak a kapcsolataink.
(Köszönöm Dobos Csillának a szöveg formába öntését.)