Sértődés

Mikor olyan problémával találkozok az életemben, amire meg nincs jól működő megoldásom, mintám, körbe szoktam nézni az interneten. Most épp a sértődés került a fókuszomba és ezt a cikket találtam meg. A leírtakkal sok mindenben egyetértek, ám a megoldások terén nekem más a tapasztalatom.

„A sértődött ember valójában szenved” – A sértődés pszichológiájáról beszélgettünk dr. Almási Kittivel (pszichoforyou.hu)

„Mi segíthet hatékonyan oldani a kialakult helyzetet egy sértődés esetén? Hogyan forduljunk ilyenkor a másik emberhez?

Tekintve, hogy sokszor másképp élünk meg bizonyos eseményeket, már az elindíthat egyfajta közeledést, ha jelzem, érdekel, ő hogyan élte meg a helyzetet, mi van benne, miképp érez. Ha erre utaló kérdéseket fogalmazunk meg a másiknak, akkor lehetőséget teremtünk rá, hogy a saját megélését megossza. Ez utat nyithat a kapcsolat rendezésére és a kölcsönös megértésre. Érdemes nyitottan és őszinte kíváncsisággal közelíteni a másik emberhez akkor is, ha esetleg megbántottuk, hiszen fontos, hogy el tudja mondani, benne mi játszódott le. Ennek elfogadása, megértése sokat segíthet. És persze ezután elmondhatjuk, hogy mi mit értettünk egy bizonyos mondat alatt, vagy mi miatt viselkedtünk valamilyen módon, eközben azonban a másik érzéseit is jó, ha el tudjuk fogadni. A kölcsönös megértés vezethet aztán közös megoldáshoz és a kapcsolódás rendezéséhez.”

Szerintem, ha egy sértődött emberrel akarjuk felvenni a kapcsolatot, hogy hatékonyan oldjuk meg a köztünk feszülő problémát, akkor a fent leírtak előtt még meg kell tennünk egy nagyon fontos első lépést.

Amikor valakin eluralkodik a sértődöttség érzése, akkor beszűkült tudatállapotba kerül, pont úgy, mint mikor a harag, a félelem vagy az eufória érzése veszi át az irányítást felettünk. Ilyenkor a sértődött ember elvonul, bezárkózik a saját érzéseibe és gondolataiba, amelyek az őt ért vélt vagy valós problémák körül forognak. Ebben az állapotban a másik hibáztatása a legtipikusabb reakció és szinte lehetetlen ilyenkor szavakkal változtatni pozitív irányba ezen a helyzeten. A sértett fél egy kemény páncél mögül kiabálja felénk a sérelmeit, s ezen a páncélon ekkor semmi nem megy át az ellenkező irányba. Az energia egy irányban áramlik, a sértett felől a „sérülést okozó” felé és mivel a sértett ember hiányállapotban van, sérült, az első lépés ennek az energiahiánynak a helyreállítása.

Mit lehet tenni, hogy eljuthassunk a probléma megoldásához?

Ha egyik fél sem tudatos még rá, hogy az ilyen helyzeteket önmaga felől indulva kell megoldani és nem kívül keresni a „hibást”, akkor a szavak nem sokat érnek el.

Ha csak az egyik fél értette meg az előzőeket, akkor próbálkozhat avval, hogy türelmesen kivárja, míg a sértődött fél energetikailag jobb állapotba kerül, a páncél meggyengül és befelé is megindulhat az energia- és információáramlás. Segíthet az is, ha ilyenkor gesztusokat tesz annak érdeklében, hogy a páncél meggyengülhessen. Ahhoz, hogy ez működjön, igen jól kell ismerni a sértődött felet és vigyázni kell rá, hogy világossá váljon a számára, hogy ez ideiglenesen alkalmazott segédeszköz, nem erre kell építeni a jövőbeli hasonló helyzetek tisztázását.

Ha mindkét fél tudatosan dolgozik már önmaga megértésén, akkor könnyebb a helyzet, hisz mindkét fél tudja, hogy itt feladat van. A sértett félnek törekednie kell arra, hogy a benne eluralkodott érzést megfigyelje, elfogadja és megértse. Tudatában van, hogy lecsökkent az energiaszintje (rezgése) és ezért beszűkült a tudata, kevesebb eszközt lát meg, ami a megoldáshoz vezethetne. A raktár egy részét még a sértődöttség köde burkolja be.

A másik fél is tudja, hogy itt feladat van. Nem veszíti el a türelmét és időt hagy a másik félnek a fenti folyamat végrehajtására. Felidézheti magában milyen volt, amikor Ő sértődött meg. Ha a másik tudatos fél erre nyitott, meg is oszthatja vele ezen tapasztalatát.

Amikor a helyzet okozta érzést mindkét fél elfogadta és megfigyelte, akkor a negatív gondolatsor leáll, az érzés energiája egyensúlyba kerül, semlegessé válik. Ekkor kitágul a tudatállapot és lehetővé válik objektíven megfigyelni a helyzetet.

Itt kezdődik a második szakasz, amikor a partnerek képessé válnak arra, hogy objektíven figyelnek egymásra és hatékonyan kommunikálnak. Megértik egymás nézőpontját, nyugalom, jó érzés tölti el őket, a test ellazul, eltávozik a stressz. Gyakorlati tapasztalatra tesznek szert abban, hogyan kell egy ilyen helyzetet jól megoldani. Persze máskor is megsértődhet még egyik vagy másik fél, de egyre gyorsabban jutnak el a második szakaszig egészen addig, míg a sértődés, mint jelenség már nem bukkan fel az életükben.

Az ilyen sikeres, közös megoldáskeresés mindkét fél számára előnyös, ezért erősíti bennük a szeretet és elfogadás érzését egymás iránt.

(Köszönöm Dobos Csillának a szöveg formába öntését.)

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél