Szükségletek

Szükségletek

Barátnőimmel időnként sikerül úgy összeegyeztetni a teendőinket, hogy kirándulunk egy jót hármasban.

A friss, hűvös erdei levegő és a zöld lombokon átszűrődő napfény jó kedvre derít bennünket. A természetre és egymásra hangolódva vidáman vágunk neki a túrának.

Az egymás közötti kommunikációnk gyorsan lesz erőfeszítés nélkül mély és fókuszált. Mindig van mindhármunk tarsolyában olyan hétköznapi élethelyzet, mely az átlagnál jobban foglalkoztat minket, ami épp nagyobb figyelmet követel tőlünk.

Valamelyikünk megkezdi a sort és elkezdi mesélni mi az, ami őt mostanában a legjobban foglalkoztatja, a másik kettő pedig csendben, figyelmesen hallgatja.

A természet tisztasága és összpontosított figyelmünk ereje gyorsan létrehoz közöttünk egy olyan közös, éber tudatállapotot, melyben a szokásosnál gyorsabban és hatékonyabban áramlik közöttünk az információ.

Három különböző nézőpontból világítjuk meg ugyanazt a problémát. Nem meglepő hát, hogy hatalmas intuitív felismerések és AHA élmények születnek. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a látszólag különböző problémák sokszor összefüggenek és a megértést mélyebbé, befogadhatóbbá teszik. Mint a jól megválasztott fűszerek, melyek felerősítik egymás hatását és egyben harmóniát is teremtenek.

Nagyon szeretjük ezeket a kirándulásokat és beszélgetéseket, mert tisztaság, őszinteség, türelem, mélység, szeretet és a különböző nézőpontok elfogadása van ilyenkor jelen.

Néha nem könnyű meghallgatni, befogadni a különböző nézőpontokat, hisz nagyon különbözhetnek, akár teljesen ellentétesek is lehetnek a sajátunkétól. Mi hárman ugyanis nagyon különbözőek vagyunk. Ám ebben az ítélkezés nélküli, szeretettel teli térben a különbözőség, az eltérő tapasztalatok és megszerzett tudások nem feszülnek egymásnak saját igazukat bizonygatva, hanem kiegészítik egymást, új eszközöket, mintákat kínálnak kipróbálásra.

Gyorsan és hatékonyan működünk így hármasban. Észre sem vesszük és egyik problémát vesszük sorra a másik után. Minden megosztott történet mélyén számos felfedezésre váró, megfigyelésre, tudatosításra érdemes összefüggés bomlik ki. Ráadásul nem csak az éppen mesélő érti meg jobban az adott helyzetet, ami után a mindennapi életében is alkalmazhatja már az új tudást, megoldási javaslatokat, hanem minden résztvevő gazdagabb és nyitottabb lesz az információcserének köszönhetően. A kirándulás idejére (is) szövetséget kötünk mi hárman. Megnyílunk egymásnak, elfogadjuk egymást és megosztjuk egymással tapasztalatainkat, tudásunkat, problémamegoldási készségeinket.

Ez az a biztonságos, valódi empátiával és nyitottsággal létrehozott tér, amiben mindhárman teljesen őszintén merünk meg nyílni egymásnak. Olyan szövetség ez közöttünk, ahol beszélünk fájdalmainkról, elakadásainkról, szükségleteinkről, örömeinkről. Olykor sírunk és bizony előfordulnak hevesebb viták is közöttünk. Ennyi év távlatából őszintén mondhatom, hogy ebbe a barátságba minden belefér. Nagy magasságokba szárnyalás és még nagyobb mélységekbe való zuhanás, és bizony, „unalmas”, hétköznapi gondok megtárgyalása is.

Mindenkinek nagy segítség lenne, ha időnként kapna ilyen lehetőséget. Az egymás iránti fókuszált figyelem, ítélkezés nélküli elfogadás és éber tudatállapot lehetővé teszi a különböző nézőpontok könnyebb megértését, átérzését és elfogadását. A közösen megélt öröm is velünk marad. A hajnali séták hosszútávon nagyon hatékony egyéni problémamegoldásokhoz vezetnek.

(Köszönöm Dobos Csillának a szöveg formába öntését.)

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél