Kedvelem Ken Wilbert. Olvastam a műveit és évekig tanultam az általa kialakított rendszert. Wilber az emberiség tudatfejlődését 10 fokos létrához hasonlítja, ahol minden fok az emberiség fejlődésének egy-egy tudatszintjét jelenti. Az egy időben élő emberek azonban nem ugyanazon a tudatszinten vannak egy adott pillanatban. Az emberiség történetében természetesen mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik a nagy többséghez képest előrébb tartanak a tudatosságban, és lesznek mások, akik kicsit lemaradnak a fejlődésben. A Wilber által meghatározott tudatfejlődési szintek a többség által képviselt kollektív tudatszinteket jelenítik meg.
Számomra érthető és igen jól rendszerezett ez a létra modell egészen a 6. szint tetejéig. Az egon túli transzperszonális fejlődési szintek leírását viszont már hiányosnak és rendszertelennek, ebből fakadóan hiteltelennek találtam.
Miért fontos napjainkban jól érteni a tudatszintek fejlődésének létráját? Mert változásban vagyunk.
Jelenleg az emberiség jelentős része rákényszerül, hogy a létra 5. fokához tartozó szintet, a racionális elmével eddig megtapasztaltakat integrálja, majd pedig a túlélése, a fejlődése érdekében tovább lépjen a 6.szintre, hogy ott az integrált tudatra jellemző új szemléletmódokat ismerjen meg és fogadjon el.
Szerintem ez az új szemléletmód az érzelmi intelligencia fejlesztését jelenti. A saját érzelmi világunkban való eligazodás és evvel együtt a testünk gyógyításának képessége nyílik meg előttünk, s az ember harmonikusan fejlődhet tovább.
Olyan, mintha az emberiség a kamaszéveit élné éppen. Ahhoz ugyanis, hogy az emberek többsége felelősségteljes felnőtté válva teremtsen új dolgokat, nem elég okosnak és racionálisnak lenni. Ehhez a tudatfejlődés 6. szintjén kinyíló empátiára, érzékenységre, a csapatmunka fontos szerepének felismerésére is szükség van. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy ne csak értsük egymást mi emberek, hanem érezzük is át a saját igazságunk mellett a családtagjaink, munkatársaink és barátaink igazságát is, érzékeljük ezeket az igazságokat és értsük is meg mélyen.
Ez az új szemléletmód vezet majd oda, hogy egyre több ember válik „felnőtté” és hoz olyan döntéseket az életében, melyekért felelősséget mer és tud vállalni. Az új szemléletmód terjedése felgyorsítja majd a kollektív fejlődést is. Miért? Mert a felnőtt emberek képesek a helyükön kezelni az érzelmeiket és meg is tudják élni azokat. Ez aztán lehetővé teszi, hogy minden helyzetben problémafókuszáltan és tudatosan legyenek jelen és jó döntéseket tudnak majd hozni.
(Köszönöm Dobos Csillának a szöveg végső formába öntését.)